Idén (2012*) már harmadszor mondtam fel a munkahelyemen. Holnaptól egy új fejezet nyílik az életemben amit eddig úgy ahogy élvezek is. A szabadidőm megnövekedése miatt gondoltam, hogy az a sok minden amit kipróbálok vagy átélek végre megérdemelne egy maradandóbb helyet. Nem pedig csak elmesélni a haveroknak.

Szóval ezért elindítottam ezt a blogot ahova mindenről, de tényleg, mindenről le fogom írni a véleményem. Egyelőre Anonymusként és majd meglátom, hogy reagálnak rá emberek.

Magamról csak annyit, hogy ha végiggondolom az életem mondhatnám magamnak öregnek is pedig állítólag nem vagyok az. Sok mindent dolgoztam mire megtaláltam a helyem a világban, legalábbis azt hittem, hogy megtaláltam. Voltam külföldön, csináltam saját céget és dolgoztam másoknak is.

Most ott tartok, hogy többnyire másoknak dolgozom de nem olyan munkát végzek ahol a felelősség széttépi az ember idegeit. Amúgy fotósként és kiadvány szerkesztőként valamint grafikusként tengettem idáig a napjaim. Tetszett... tetszik még most is csak hát a szakma. Magyarországon ez még mindig egy annyira elit közeg amit az én gyomrom képtelen bevenni. Fölényes kollégák, idegbeteg megrendelők és persze az ingyenélők hosszú sora vezetett ide, hogy egy kis időre feladjam az „álmaim” és valami sokkal nyugisabba kezdjek bele.

Itt tartok most.